Bejelentés



Cilárik Csaba információs oldala

MENÜ


Strelitzia Juncea és Strelitzia Parvifolia

Strelitzia Juncea: Származási hely: Dél-Afrika 1974-ben Dr. Van de Venter bizonyította be, hogy a Strelitzia Juncea egy teljesen különálló faj, ami drasztikusan különbözik a többi Strelitzia féléktől. Dr. Venter kiterjedt vizsgálatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy bár vannak közös vonások a Strelitzia Reginae és a Strelitzia Juncea között (pl: narancssárga-kék vagy narancssárga-fehér virágzat), de genetikailag különbözik a két faj. Léteznek átmenetek a két faj között, amik hibridek, ilyen a Strelitzia Parvifolia. Sokan úgy tartják, hogy a S. Juncea és a S. Parvifolia ugyanaz a növény, de megfigyelések igazolják, hogy a S. Parvifolia a S. Reginae és a S. Juncea kereszteződéséből jött létre. Strelitzia Juncea tulajdonságai: A természetes élőhelyből (Dél-Afrika) adódik, hogy jó szárazságtűrő növényről beszélünk, ami alkalmazkodott az állandó erős és teljes napsütéshez. Bőséges virághozamához ezek a körülmények elengedhetetlenek. Megjelenés: Hengeres, egyenes nádszerű levélszár tűszerű végződéssel. Vastag, húsos, mélyre hatoló gyökérzet, ami elég vizet képes felszívni és magában tartani ahhoz, hogy a növény életműködése hosszú, aszályos időszakokban is fent maradjon. Gyökérzete sérülékeny, könnyen törik, ezért átültetéskor fokozott figyelmet és óvatosságot igényel. A S. Reginae-hoz képest növekedésé nagyon lassú, az első virágok megjelenésére 4-6 éves korában várható. Az első levelek megjelenése semmiben sem különbözik a S. Reginae fajtól, de a hónapok múlásával a megjelenő újabb és újabb leveleknél a szár végén lévő levelek fokozatosan egyre kisebbek lesznek, majd eltűnnek. Azt is megfigyelték, hogy egyes esetekben már gyerekkorban is kis levelek jelennek meg a szár végén. Kifejlett példányok mérete eléri a 2 méter magasságot. Szélességben 4-5 méter széles bokrokat alkotnak. Robosztus, zömök törzse a levelek megjelenésével alakul ki, mert levelei középről fejlődnek. Jó vízelvezetésű talajban érzi jól magát. Környezeti hatásokhoz jól alkalmazkodik, bár szárazságtűrő és kevés öntözésre van szüksége, elviseli az esős évszakot is. Fagyérzékeny! Télire vigyük meleg helyre, szobába. Télen ép hogy csak annyi vizet adjunk neki, hogy ne száradjon ki a növény. Tápanyagban gazdag talajt vagy a folyamatos tápoldatozást meghálálja. Szaporítása: Természetes élőhelyén a madarak porozzák és hordják szét a magjait. Kertészetekben kézi beporzás útján gondoskodnak a folyamatos magok kifejlődéséről. Szaporítható magról. (Csírázási aránya nagyon jó! 10 magból 9 kikelt! Saját tapasztalat.) Vagy tőosztással. Magok közvetlenül beszerezhetők Dél-Afrikából vagy Ausztráliából termesztőktől. Mivel egy ritka és különleges fajról van szó, ezért a magjai a legdrágább Strelitzia magok a piacon. (1,8 – 5 USD / db.) Strelitzia Parvifolia E növényről kevés leírás áll rendelkezésre. Azt tudjuk, hogy a S. Reginae és a S. Juncea kereszteződéséről van szó. Megjelenése: Kifejlett példányok mérete eléri a 2,5 méter magasságot. A Juncea-hoz hasonló nádszerű levélszár végén keskeny, hosszúkás levelek nőnek. A virágai alacsonyabb száron fejlődnek, ezért többnyire rejtve maradnak a levelek között. Leírások alapján mindenben egyéb tulajdonságában, tartása megegyezik a Strelitzia Reginae fajéval.